Ki kutatott, volt, aki tanított, más a célközönséggel együtt maga is továbbtanult a decemberben, a zuglói Herman Ottó általános iskola felső évfolyamosainak és tanáraiknak rendezett programon.
A gyermekeket is érintő internetes megfélemlítés (cyberbullying) ellen dolgoztak ki figyelmeztető, feltáró programot a szakembereknek, a pedagógusoknak és diákoknak.
Az internet a tanulás, szórakoztatás, kapcsolattartás eszköze. Érdemes a netes világot egy másik szemszögből is megvizsgálni. Minden hasznossága ellenére „kalapácsként” is működhet: értő kézben lenyűgöző eredményekre képes, gonosz szándékkal azonban kárt okozhat, és fájdalmas pusztítás eszköze lehet. Internetnyelven cyberbullying néven összegezhetőek azok a támadások, amikor a szóbeli, írásbeli vagy a közösségi megfélemlítés eszköze elektronikus technológiához kapcsolódik. Azaz a bántalmazások chat, blog, mobilalkalmazások, e-mail, SMS, MMS, vonalas telefon használatával valósulnak meg. Nem elszigetelt vitáról, szóváltásról vagy „egyszerű” zaklatásról van szó, a hangsúly a szándékos károkozáson, a hatalom gyakorlásán van. A jellemzően közösségi oldalakon megvalósuló zaklatás, zsarolás, kiközösítés, csúfolás, kirekesztés a tizenévesekre nézve kifejezetten komoly veszélyt jelent. Az internetes megfélemlítés jelensége elleni hatékony fellépés a Behálózva program célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet a hazánkban minden harmadik gyermeket érintő probléma jelentőségére, és segítséget nyújtson a megfélemlítés elleni iskolai küzdelemben.
– Kétgyermekes apukaként is érdekelt vagyok a most tárgyalt kérdésben – mondta el Topa Zoltán őrnagy, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kiemelt főelőadója. – Az általános iskolákban nemrég indított programsorozatban felső tagozatos diákokat szólítunk meg interaktív eszközökkel. A cél, hogy felismerjék a megfélemlítést, azok előjeleit, tudjanak és merjenek segítséget kérni adott helyzetben. Irányított szituációkat játszunk el, megtörtént eseteket, közönségből kiválasztott, közösségükben népszerű diákok közreműködésével. A szereplő átéli, a néző pedig jobban elfogadja a közvetített tartalmakat. Ha csak beszélünk a jelenségről, elfelejtik a hallottakat a diákok. Ha bemutatjuk, talán emlékezni fognak rá. Ha részt vesznek a tanulási folyamatban, jobban megértik az ismereteket.
Topa Zoltán őrnagy instrukciói mellett a közönség egy önkéntes kiválasztottal szemben befogadó magatartást tanúsított, majd egy másik társukat elutasítóan, agresszívan kezelt. A szereplők beszámolhattak arról, mit éreztek, hogyan estek nekik a gesztusok, szavaikból az internet arctalan tömegét szimbolizáló hallgatóság számára is kiderült, milyen falként tömörülő, majd feltartóztathatatlanul zúduló negatív hullámmá állnak össze egyéni fricskáik, beszólásaik, verbális bántásaik. A korcsoportra szabott rövid dokumentumfilmek közös megbeszélésén a diákok útmutatást kaptak arról, hogy mikor, kinek jelezzék az őket ért sérelmeket, milyen következményekkel járhat egy ilyen megfélemlítő folyamat. A Than Károly Ökoiskola rendészeti fakultációs vendégszereplői olyan helyzetet mutattak be, amikor a kiközösített, kipécézett tanuló megfélemlítése a verbális agresszión keresztül konkrét fizikai bántalmazásba torkollik.
– Nincs olyan, hogy nem érintett a problémában egy közösség tagja – mondta ki Steiner Attila, a Budapesti Polgárőr Szövetség alelnöke. – Szeretnénk rámutatni, hogy mindenkinek felelőssége, hogy odaálljon a bántalmazott mellé, ha másként nem, a tudomására jutott információk jelzése révén. Előző, diákokat célzó programjainkon jól működő szakmai kapcsolatot alakítottunk ki a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanáccsal. Közösen határoztuk el, hogy nemzetközi összevetésben is gyors választ adva hazánkban a jelenségre, a Megfélemlítés Elleni Programot első körben általános iskolákba visszük el. A tapasztalatok szerint sok esetben a támadások elszenvedőinek környezete, tanárai, szülei nem tudnak a bántalmazásról, az érintett nekik nem szeretné vagy nem tudja elmondani a vele történteket. Félelemérzet, szégyenérzet is meghúzódik a titkolózás mögött.
Kutatások szerint a tanárok 69%-a és a fiatalok 40%-a mondja azt, hogy többet kellene tanítani az internetes bántalmazásról és az online-biztonságról. A megkérdezett szülők 40%-a nem tudta, hogyan reagáljon, ha gyermeke kibermegfélemlítés célpontjává válik, hogyan kell beállítania szűrőket a napi szinten használt számítógépeken, tableteken, mobiltelefonokon. Korábban is volt tizenévesek között konfliktushelyzet, ez nem új jelenség. A mára már mindenki által elérhető technikai eszközök és internetes alkalmazások azonban felerősítették a folyamatot. A jelenségre korszerű válaszokat kellett adni. A cyberbullying – eltérően a közvetlenül megvalósuló atrocitásoktól – folyamatos nyomás, nem ér véget akkor, ha a bántalmazott eltávolodik az őt támadó környezettől. Ez a zaklatási modell, bár szándékolt, nélkülözi a konfliktushelyzetet, nincs szükség konkrét nézeteltérésre, bármi alapján lehet bárkiből pillanatok alatt kipécézett áldozat. Harmadik ismérve az újfajta módozatnak, hogy mindenféle erőegyensúlyt felborít, százak, ezrek léphetnek fel támadóan egyetlen, védekezésre ilyen túlerővel szemben teljesen esélytelen fiatallal szemben.
Az előadáson az érintett felső tagozatosok és a pedagógusok mellett több, a területtel időről időre kapcsolatba kerülő rendőr is részt vett. Tomis Károly főtörzszászlós, körzeti megbízott és Sebőkné Barad Márta törzszászlós, bűnmegelőzési előadó a XIV. Kerületi Rendőrkapitányságról látogatott el a programra, Budai Zoltán főtörzszászlós, körzeti megbízott csoportparancsnok a szomszédos XV. kerületből vendégeskedett a zuglói rendezvényen. Tapasztalataikat közösen fogalmazták meg:
– Ismerjük a problémát. Iskolarendőrként, bűnmegelőzési szakemberekként, és nem pedagógusként szólítjuk meg a gyerekeket. A számukra új rendőri hangnem a legtöbb esetben bizalmat idéz elő. Volt, hogy család, tanárok értesítése helyett egyenesen nekünk szóltak számukra félelmetes helyzetekben. Sikerült már megakadályoznunk családon belüli bántalmazást, úgy, hogy eljutott hozzánk egy diák segélykérése: nem írta meg konkrétan rettegését, de beszédes fotókat tett közzé apja nadrágszíjáról.
(police)
írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: szerkesztoseg@boldoguljzugloban.hu
Követed már a Boldogulj Zuglóban oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
