Az Oktatási Hivatal (OH) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a pótfelvételi eljárásban alapképzésre 3511, felsőoktatási szakképzésre 870, osztatlan képzésre 503, mesterképzésre pedig 561 jelentkezőt vettek fel.
A legtöbben, 426-an jogászképzésre kerültek be, ezt követi a gazdálkodási és menedzsmentszak 417, majd a kereskedelem és marketing 204 felvett hallgatóval. A lista további helyén szerepelt a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, valamint a nemzetközi gazdálkodás szak is.
A legtöbb hallgató, 475 a Debreceni Egyetemre került be, a második a Budapesti Gazdasági Egyetem 455-tel, a harmadik pedig a Pécsi Tudományegyetem, ahová 387 embert vettek fel a pótfelvételin. A Szegedi Tudományegyetemre 371-en, a Eötvös Loránd Tudományegyetemre pedig 369-en kerültek most be.
Az OH az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan SMS-ben értesíti a jelentkezőket a döntésről. A besorolási döntés hamarosan az e-felvételi hivatalos iratok menüpontban lesz elérhető, erről a hivatal minden jelentkezőt e-mailben tájékoztat. A felvettek felsőoktatási intézményüktől kapják meg a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tájékoztatót a besorolási döntést követően.
A pótfelvételi eljárásban egy szakra és egy intézménybe lehetett jelentkezni, és jellemzően önköltséges képzésekből lehetett választani. Pótfelvételire azok adhattak be kérelmet, akiket a rendes eljárásban nem vettek fel sehová, vagy akik korábban nem jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Jelentkezni az e-felvételi rendszerében lehetett, egyetlen felsőoktatási intézmény egyetlen képzésére. Az augusztusban megállapított ponthatárok azonosak az általános eljárásban megállapítottakkal, vagy egyes esetekben magasabbak.
A pótfelvételire augusztus 8-ig lehetett jelentkezni, az egyetemek és főiskolák - néhány kivételtől eltekintve - csak önköltséges szakokat hirdethettek meg. Az előző évekhez hasonlóan a pótfelvételire idén is csak azok jelentkezhettek, akik egy szakra sem kerültek be a 2018-as felvételin, vagy idén egyáltalán nem jelentkeztek egyetemre, főiskolára.
Fontos szabály a pótfelvételin, hogy a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak az általános felvételin meghúzott ponthatárnál - ha például egy egyetem önköltséges óvodapedagógus szakán július végén 320 volt a ponthatár, oda a pótfelvételin sem lehetett kevesebb ponttal bejutni - és a jogszabályi minimumnál. Utóbbi az alap- és osztatlan képzéseken 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240, mesterszakokon 50 pont.
Gazdasági és jogi szakok: hány pontra volt szükség?
Az idei felvételi legnépszerűbb alapszakjára, a gazdálkodási és menedzsmentre a pótfelvételin sem volt könnyű bejutni - annak ellenére, hogy a diákok csak önköltséges formát jelölhettek meg a jelentkezési lapon. A Budapesti Corvinus Egyeten székesfehérvári campusán például 390, a Budapesti Gazdasági Egyetem budapesti, magyar nyelvű képzéséhez 350, az angol nyelvűhöz 354 pont kellett. A Budapesti Metropolitan Egyetem angol nyelvű szakjához kereken 400, az Edutus Főiskola budapesti, levelező tagozatos képzéséhez pedig 372 pontot kellett gyűjteni.
Az önköltséges jogászképzéseket is meghirdették az egyetemek a pótfelvételin, a ponthatárok pedig - természetesen - sokkal alacsonyabbak voltak, mint az állami ösztöndíjas képzésen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem levelező képzésére például 286, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nappali szakjára 374, a Pécsi Tudományegyetemre 327 ponttal lehetett bejutni. Szegeden 284-nél, a győri egyetemen 305-nél, Debrecenben 312-nél húzták meg a limitet.
A gépészmérnök alapszakra jelentkezők közül a Szegedi Tudományegyetem levelező képzését megjelölőknek volt szükségük a legtöbb pontra, ott 380 volt a limit. A Neumann János Egyetem nappali képzésén 355, a Debreceni Egyetemen 286, a Miskolci Egyetemen 288 volt a ponthatár.
A ponthatárokat itt nézhetitek meg).
A legmagasabb ponthatárok
A Budapesti Metropolitan Egyetem turizmus-vendéglátás képzésén 500-nál húzták meg a ponthatárt. Szintén magas pontszám kellett az Eszterházy Károly Egyetemre is, itt 480 ponttal lehetett bekerülni a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakra. Magas volt a ponthatár a Kodolányi János Főiskola levelezős kommunikáció szakán és a Semmelweis Egyetem általános orvosi szakán is. Az előbbihez 478, míg az utóbbihoz 472 pontot kellett elérni a felvételizőknek.
A felvettek a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a ponthatárok kihirdetését követően a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban.
Fotó: eduline.hu
Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: szerkesztoseg@boldoguljzugloban.hu
Követed már a Boldogulj Zuglóban oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
