Nyolcvan éve született belügyminisztériumi döntés a zuglói rendőrkapitányság megalapításáról.
A november 24-én ünnepelt születésnapon a kapitányság jelenlegi vezetősége és állománya az ünnepségre meghívottak jelenlétében emlékezett a nyolc évtizedre.
Kihágás-iktatókönyv, városligeti őrszoba, pödört bajszú detektívállomány, katonapuskával bicikliző járőrpár, intézkedések, életmentések, hősök derengtek fel a múltidézés során, a zuglóiak méltóképpen foglalták össze maguk és elődeik munkásságát. A ceremónia rendhagyó előállítással kezdődött: a konferálásra felkért rádiós műsorvezetőt, a szinte a Stefánia úti épület szomszédságában felcseperedő Harsányi Leventét már a nosztalgia jegyében vitték munkahelyéről az ünnepségre a zsaruk. A Kecskeméti Rendőrkapitányság két hagyományőrző hivatásosa a hetvenes éveket idéző uniformisban egy Zsigulival érkezett a rádiósért, majd élénk érdeklődés mellett fuvarozta a kapitányságra.
A zuglói rendőrkapitányság mindössze két évvel fiatalabb, mint maga a főváros XIV. kerülete, amely 1935-ben a korábbi VI., VII. és X. kerület területén született meg. Zugló fejlődése több ütemben valósult meg, 1850 körül emelték az első villaépületeket a mai Hermina út és az Ajtósi Dürer sor mentén, majd az 1890-es években a Thököly út környéke kezdett benépesedni. A millenniumi ünnepségek újabb lökést adtak a kerület építkezéseinek. Már állandó rendőri jelenlétre volt szükség az akkori külvárosias területen, így 1900-ban őrszobát létesítettek a Városligetben. A kis állomány évtizedekig sikerrel vette fel a küzdelmet a bűnözéssel szemben, 1936-ban azonban már parlamenti interpellációkban említették elsősorban a nagyszámú betörésekkel összefüggésben a kriminális helyzetet. 1937-ben 11 főnyi bűnügyi stáb alakult, és a közrendvédelmi állomány kialakításával megszületett az önálló kapitányság a Thököly út 174. szám alatt.
A kor vívmányait alkalmazva távbeszélőn tartottak kapcsolatot a többi szervvel, írógéppel iktattak, és a háború alatt megjelentek az első kerékpáros egységek is. Mintegy előképül szolgáltak a 2015-ben újrafogalmazott, már könnyített felszerelésben és szolgálati mountain bike-on közlekedő zuglói biciklis járőröknek. A zsaruk ott voltak a kiáradó Rákos-patak előidézte havariahelyzetben 1941-ben is. 1944-ban a kapitányság épülete a Vörös Hadsereg egyik főhadiszállása lett, 1956-ban védői előbb vérontás nélkül megtartották az épületet, majd emberélet kockáztatása nélkül kiürítették a forradalmárok követelésére.
1957-ben jelenlegi helyére, a Stefánia útra költözött a kapitányság egy impozáns kiállású, államosított villaépületbe. Rendőrőrsei alakultak a városligeti Széchenyi fürdőben, Nagyzuglóban, a Padlizsán utcában, illetve Alsórákoson, a Tanya utcában. A hatvanas évektől már fotók dokumentálják a kerületi zsaruk munkáit: mérkőzésbiztosítás a Népstadionban, rendezvény a Petőfi Csarnokban, igazoltatások a Városligetben. A kapitányságnak öt hősi halottja van, egy hadnagy 1945-ben tűzszerészeti aknamentesítés, három tiszttársa ugyanabban az évben ellenük intézett támadásokban veszítette életét. Radovic Dusán posztumusz főhadnagy 2010-ben szolgálatteljesítés közben hunyt el, emlékét kopjafa, egy utcácska, valamint országos labdarúgótorna őrzi.
A közelmúlt archív felvételein is bemutatkozott két aktív zsarulegenda, az 1990 óta itt szolgáló Szekeres Gábor főtörzszászlós, körzeti megbízott, illetve az 1985 óta szolgálatot teljesítő Ladányi Zsuzsanna főtörzszászlós, nyomozó.
(zsarumagazin)
írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: szerkesztoseg@boldoguljzugloban.hu
Követed már a Boldogulj Zuglóban oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
