Ha hazajön külföldről százezer magyar munkavállaló és 2030-ig duplájára nőnek a nettó reálbérek, akkor a magyar gazdaság simán az osztrák nyomába érhet.

Ehhez ráadásul el se kell adósítani az országot, miközben jelentős adócsökkentésekre is marad mozgástér. Legalábbis a Magyar Nemzeti Bank szerint, amely csütörtökön hozta nyilvánosságra az idei Növekedési jelentését.

A Magyar Nemzeti Bank valamiért évek óta rendre Ausztria utolérésének koordinátarendszerében elemzi a magyar gazdaság kilátásait. Matolcsy György már 2016-ban arról beszélt, hogy történelmi célunk Ausztria utolérése, ami reálissá vált az elmúlt öt év teljesítménye alapján, míg az idén nyáron megjelent „180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért” című jelentés épp arról írt, hogy még reformokkal is csak az osztrák fejlettségi szint 80 százaléka érhető el.

Ausztria maradt a hivatkozási alap a csütörtökön bemutatott Növekedési jelentésben is, melyben a jegybank elemzői végigvették, hogy milyen feltételek teljesülése mellett állhat egy stabil növekedési pályára a magyar gazdaság.

A jegybank évente megjelenő elemzésének idei kiadása a Fenntartható felzárkózás a digitális korban munkacímet kapta, és az idei kulcsszó a versenyképesség lett: a bemutatón az MNB vezető elemzője, Balatoni András arról beszélt, hogy az elmúlt évtizedek tanulsága éppen az volt, hogy a felzárkózás nem egy automatikusan adódó folyamat a közepesen fejlett országok számára, és sokan közülük (köztük Magyarország) benne is ragadtak ebben a közepesen fejlett státuszban.

Az MNB elemzői ezért fogták azokat az országokat, melyeknek sikerült a kitörés, és megnézték, hogy mi járulhatott hozzá az adott gazdaságok fejletté válásához.

Olyan államokról van szó, mint Tajvan, Szingapúr, Hongkong, Írország, Dél-Korea, Ausztria és Japán, e sikertörténetek tanulságait szeretné a hazai gazdasági környezetbe is átemelni a jegybank.

És az elemzők azt látták, hogy ezekben a gazdaságokban közös volt, hogy nőtt a termelékenység, élen jártak a technológiai innovációban és a hatékonyság növelésében, közben pedig az országok többségében a népességszám is nőni tudott. Innen jön az idei Növekedési jelentés hármas ajánlása: a jegybank szerint demográfiai fordulatra, a humántőke fejlesztésére és korszerű digitális eszközökbe történő befektetésre van szükség.

A jegybank az ehhez a váltáshoz szükséges erőforrások egy jelentős részét a kis- és középvállalkozások szektorában fedezte fel, és az MNB szerint ez az a terület, ahol mindenképp beavatkozásra van szükség a növekedés fenntartásához.

A kkv-k ugyanis fontos, de kevéssé hatékony szereplői a magyar gazdaságnak, és a jegybank azt szeretné elérni, ha a következő időszakban évente 6 százalékkal növekedne e szektor termelékenysége. Balatoni is elismerte, hogy ez elég agilis szám, de szerintük rejlik ennyi tartalék a kkv-k környékén: az egyik fő problémát például abban látják, hogy a hazai vállalati szektor nagyon elaprózódott, rengeteg a mikrovállalat, ez pedig visszahúzza a termelékenységet, ezért fúziók és felvásárlások révén koncentráltabbá kéne tenni a kkv-szektort. Az MNB számítása szerint csak ezzel 20-25 százalékkal lehetne növelni ennek a szektornak a termelékenységét.

A népességfogyás és az elöregedő lakosság a régióban számos országban okoz gazdasági nehézségeket, és tudni, hogy ezt a helyzetet több környező ország is munkaképes fiatalok bevándoroltatásával próbálja kezelni. Ahogy látni azt is, hogy egyre több magyarországi vállalat is külföldről érkező munkaerőtfoglalkoztat, mindenesetre az MNB jelentésébe ez az opció nem fért bele. Ennek ellenére a jegybank elemzése szerint ha reformpályára áll az ország, 2030-ig 250 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma.

Emögött egyrészt az inaktívak bevonása (75 ezer ember), a külföldön élők hazaáramlása (100 ezer ember) és a közigazgatásból és közmunkából a versenyszférába átterelt 75 ezer ember áll.

Különösen izgalmas a jegybank külföldről hazaérkező százezer munkavállalóra vonatkozó becslése, ami rendszeresen visszatér az elemzésben, mint kulcseleme a reformpályán maradásnak, ugyanakkor az első olvasatra nem derült ki, hogy milyen számításokon alapul. Szintén a termelékenységen javítana, ha javulna a magyarok nem túl jó egészségi állapota. Az MNB szerint az egészségesen várt életévek növelését legnagyobb mértékben az segítené, ha a jövőben növekedne a lakosság egészségtudatossága, valamint a jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kapna a prevenció az ellátórendszerben.

És lenne mit javítani az oktatás helyzetén is: az MNB jelentése itt gyakorlatilag megismételte a nyári, 180 pontos jelentésben ismertetett szempontokat, például hogy a hazai felsőoktatás fejlesztése és nemzetközi versenyképességének javítása elengedhetetlen a fenntartható felzárkózás megvalósításához.

A teljes cikket ide kattintva olvashatják el.

A fotó illusztráció

írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: szerkesztoseg@boldoguljzugloban.hu

Követed már a Boldogulj Zuglóban oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!