Emléktáblát avattak Huszárik Zoltán filmrendező (1931-1981) tiszteletére egykori lakóházának falán, a Columbus utca 38. szám alatt szerdán Budapesten.

Huszárik Zoltán Balázs Béla- és posztumusz Kossuth-díjas filmrendező parasztcsaládból származott, kétéves volt, amikor apja meghalt. Az aszódi gimnáziumban érettségizve sikerrel pályázott a Színművészeti Főiskola filmrendezői szakára, azonban a kuláktörvény miatt 1952-ben eltávolították az intézményből. Ezt követően 1957-ig pályamunkás, olajbányász, szülőfalujában földműves, dekoratőr, biztosítási ügynök, szobafestő, művészeti előadó, 1957-től a Hunnia filmgyárban ügyelő volt. 1959-ben folytathatta tanulmányait a főiskolán, 1961-ben szerzett filmrendezői oklevelet. Asszisztensi státuszt kapott a filmgyárban, de mellette festett, grafikákat és könyvillusztrációkat készített. Pályáját rövidfilmekkel kezdte. Már kisfilmjeiben is feltűnt a sajátosan rá jellemző filmnyelv, közülük az Elégia (1965) nagy sikert aratott. A piacere című rövidfilmje számos nemzetközi fesztiválon kapott díjat.

Első játékfilmje a Krúdy Gyula világát szuverén módon, mégis hitelesen bemutató Szindbád (1971), amely a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása Latinovits Zoltán ihletett megformálásában. Nem sokkal élte túl második játékfilmjét, az 1979-es Csontváryt.  1971-ben Balázs Béla-díjjal, 1978-ban érdemes művész címmel tüntették ki. A Kossuth-díjat 1990-ben (posztumusz) kapta meg.

(Népszava)

írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: szerkesztoseg@boldoguljzugloban.hu

Követed már a Boldogulj Zuglóban oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!